2013. augusztus 20., kedd

Marci, a 3 éves nagyfiú

...hát nem titok könnybe lábad a szemem, ha erre gondolok, hogy mennyire nagy már. Pedig milyen icurka-picurka volt amikor megszületett :-)

Most pedig majdnem nagyobb, mint a nagytesó :-) 16,2 kg és 99 cm
Tökéletes alkat. Erős, de nem duci, eltűnt róla az összes babaháj... ezen persze nem csodálkozom, mert amikor ébren van mindig siet valahova, mindig tesz-vesz, mindig csinál valamit. 

Az elmúlt egy évben rengeteget fejlődött. (persze ez volt a dolga) 

-Beszél. BESZÉL!!!!! végre úgy döntött, hogy szóba áll velünk. Mindenre van saját szava (ez eddig is megvolt) de most már egyre érthetőbb kívülállók számára is. Várható volt, hogy szinte mondatokban kezd majd beszélni, a legkedvesebb számomra amikor Apával telefonál és mondja neki: -Apa deje haza! Szépen tagoltan ahogy kell :-) De szól Zozinak is: -Zozó deje ide! Mindenkit nevén nevez (Apa, Anya, Zozó, Nanna, Mama, Papa, Mami, Lilla) 
- A másik nagy áttörés, hogy szobatiszta. Kis dolgokat felnőtt módra egyedül intézi, de a nagyobbakhoz (illetve ha álmos akkor a kicsikhez is) kell a bili. Persze vannak balesetek, főleg, ha belemerül a játékba, de ha figyelünk a jelzéseire akkor egész nap tiszta és száraz marad. Sőt, úgy tűnik egyszerűen megunta a pelenkát, mert szinte egyidőben a nappali szinte biztos szobatisztasággal éjszaka is száraz maradt a pelus. Így amióta hazajöttünk a nyaralásból a szekrényben pihennek a maradék pelusok :) (nanááá, hogy nem rég vettem egy nagy dobozzal (109 darabosat)... amit fel sem bontottunk)

-Kedvenc játékai az autók, élvezettel brümmög nagyon sokáig velük a szoba autós szőnyegén, illetve mostanában szeret fasínekkel játszani. Na meg a lego nagy kedvenc, ha épp rákerül a sor. 

- Mozgása is nagyon sokat finomult. Végre rájött, hogy a műanyag motorra ráülve gyorsabban halad, mintha tolja :-)  Ő is kapott egy szülinapos előleges biciklit, ugyanolyan kétkerekűt pótkerekekkel, mint Zozi, csak kisebbet. Bár még nem tekeri, de szerintem sejti, mit akarunk tőle, mert a kezével mutatja, csak a lábával nem megy még. Na majd rájön. Motoron kívül nagy futkározó. Ha megyünk valahova, előreszalad, majd ha szólunk utána akkor vissza, vagy ha úgy tartja kedve inkább nem hallja meg :-) 

-Nem rég hoztam neki egy matricás foglalkoztató füzetet, hát addig nem tágított amíg végére nem értünk :-) úgy sejtem, hogy hasonlóan Zozihoz ő is szeretni fogja. Nem rajzol, csak firkálgat, de még ezzel is ráér. Ismeri a színeket, ha kérdezem milyen színű akkor minden kék, szerintem mert épp ez a kedvence, de ha kérem, hogy mutasson pirosat, barnát, zöldet, sárgát, fehéret, stb akkor pontosan azt mutatja. 

-Mesemanó. Tátott szájjal nézi, nincs kedvenc, mindent imád. Este ha kérem, hogy válasszon mesekönyvet akkor AnnaPetiGergőt hoz, vagy Boribont. 

-Nagy vitás... Kapásból mindenre rámondja hogy "NEM" ha valamire én mondok nemet akkor pedig hogy "DE" Igazi akarnok, nagyon nehéz elterelni attól amit ő akar és esetleg mi nem... De nem lehetetlen :-) 

-Bohóc... Hihetetlen humorérzéke van. Mindenből viccet csinál. Olyan igazi kópé. Ha tudja, hogy valami rosszat csinált akkor nagyon komoly tud lenni. Olyankor odabújik és láthatóan szégyenli magát. Ha megkérdezem, hogy ez most a bocsánatkérés akar lenni akkor rázza a fejét, hogy nem... :-) 

-Nem nagyon keresi a gyerekek társaságát, hamarabb szóba áll a játszótéren a szüleikkel. Pláne ha szólnak hozzá, akkor nincs menekvés, szórakoztatja őket.

- Számomra hihetetlen tudománya, hogy felismeri a betűket és a számokat (0-9-ig)... Majd egyszer ha engedi meg is örökítem, mert ez számomra a fantasztikus dolgok határát súrolja. Arról nem is beszélve, hogy elmondja az ABC-t... Ezt az egyik kedvenc játékától tanulta, igaz dalolva mondja és persze nem is tudja, hogy mit énekel, de lelkesen utánozza. 

- Bújós kiscica lett amióta dolgozom... millió puszit kapok amikor hazaérek. Este amikor lefektetem őket akkor ringatni kell a karomban néhány percig, mint amikor kisbaba volt. Olyankor suttogok neki mindenféle jóéjt kívánó dolgokat. Ez nagyon fontos neki, bármennyire fáradt. Amikor reggel ébred akkor csak csimpaszkodik, ölel percekig. Ez annyira jóóó, annyira kell nekem is :-D 

-Szeptembertől ovis lesz... Hááát... könnycseppek.... büszkeség.... félelem....  Féltem. Olyan kicsi még, olyan baba. Persze nagyfiú tudom, de -biztosan amiért ő a legkisebb- nekem baba marad. 

Ő a mi kicsi kincsünk!!!!

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT DRÁGASÁGOM!!