2015. április 25., szombat

Hangverseny

Érdekesen indult az egész...
Szeptemberben jött egy zenetanárnéni a szülőire, hogy ki szeretné a gyermekét beíratni zeneiskolába. Így, hogy elsősök csak szolfézs van, heti egy alkalommal, sőt nem is kell vinni őket sehova, mert a suliban tartják. Háát veszíteni nem veszít vele semmit a gyerek, kedve is volt, hát menjen.
Így kezdődött...

Kb. egy hónapja Zozi úgy mellékesen közölte, hogy lesz népdalverseny az iskolában, jelentkezett... jó... bár megbeszéltük, hogy nem lesz sírás-rívás ha nem ő az első :-)
Már majdnem el is felejtettem, amikor Zozi egy levéllel állított haza, amit a zenetanárnéni írt, hogy indítja Zozit  zeneiskola dalversenyén ami ekkor és ekkor itt és itt lesz... előtte beéneklés egyebek... ünneplőruha stb... Hoppá hoppá... kezd komolyra fordulni a dolog.

Megvolt a verseny szerdán. Nem volt eredményhirdetés még.
Aznap este csörög a telefonom...
-XY vagyok a zenetanárnő...
Sok szeretettel gratulálok Zolikához, KIVÁLASZTOTTA A ZSŰRI a pénteki szabadtéri hangversenyen fog énekelni.
Aztamindenit... (anya csak áll és alig fogja fel...)

Pénteken egy órával a rendezvény előtt szakadni kezdett az eső... így a zeneiskola dísztermében került megrendezésre a műsor.
Sajnos szabit már nem sikerült intézni, Zsuzsi volt vele és az egyik tanítónéni felvette ahogy énekelt.

Képek majd lesznek talán... a helyi újság sokat készített, de nem sikerült letöltenem...
Maga a rendezvény EZEN a linken tekinthető meg, a galériában Zozi a 12-13-32-33 képen van.

2015. április 12., vasárnap

Ki a szabadba...

Nagyon-nagyon jó idő volt tegnap. Naná, hogy menekültünk a levegőre. A fiúk a bicajozást szavazták meg. De mivel már nagyon unalmas a garázs előtt körözni, na meg végre Marci is rendesen pedálozik (folyamatosan tekeri és nem gondolkodik fél órát) így aztán azt gondoltuk, hogy ideje egy kicsit tanulni is a közlekedést. Erre tökéletesen megfelelő a lakótelep mögötti utca. Elenyésző a forgalom, aszfaltos az utca. Apa elöl, aztán Zozi, Marci és én. Kellemes meglepetés volt, egészen jól közlekedtek. Néha ugyan kellett a figyelmeztetés, hogy maradjanak az út szélén, de menni fog ez :-)
Az első kör közben rádöbbentünk, hogy Marci nem tudja hogy kell fékezni :-) eddig ugye saját tempójában tekert, lassított, megállt, de nem ismerte a fék fogalmát. Na ezt kicsit gyakoroltuk a garázs előtt aztán újra belevágtunk. Határozottan jobb volt :-)
Sőt, mivel Marci is elég sokat futóbiciklizett, hamarosan leszereljük neki is a pótkereket. Aztán ha sikerül a sisakot is rákönyörögni akkor irány az erdő. Nagyon várom :-)

2015. április 7., kedd

Nevessünk is-Marciszáj

Egy bevásárlóközpont üzletsorán az egyik "ruhásboltban":

Marci: -Anyaaa, ott áll egy kisfiú!
Anya: (nézelődik nem figyel) - Igen...
Marci: (kacagva) - De Anyaaa nézd máár, kővé vált. :-) (próbababa volt)
Anya: (veszi a lapot) - Biztosan nem fogadott szót. :-) (közben egy ima magamban, nehogy megkérdezze miért hiányzik a keze csuklótól)
Marci: -Jajj, itt egy néni, ez is kővé vált. De nézd nincs haja. Kopasz.

Nem írom le mit gondoltam... :-)
De tény, hogy jó kis műsort adtunk a többi vásárlónak :-D

2015. április 3., péntek

Ablak...

Végre-végre elkészült. Lekerültek a hópelyhek a kicsik ablakáról.
Tavasz vaaan :-)

2015. április 2., csütörtök

Ovis munkadélután Marcival

Hétfőn délután tartották Marciék a Húsvéti munkadélutánt. Készítettünk közösen egy ajtódíszt, majd rövidke műsort adtak elő. Édesek voltak, mint mindig. Végül meglocsolták a lányokat egy-egy piros csokitojásért :-)
Szeretem ezeket az együtt töltött perceket.
Bár a képek nem túl jók, de segít majd később felidézni az emlékeket...